Augusztus 26-a
Írta: RobagD Dátum: November 07 2010 20:18:11
N
A nap már lement. Én ekkor hátra dőltem,
és te ott feküdtél oldalvást mellettem.
Ha lesz valami, amit eszem sose feled,
az lesz, ahogy akkor nézett két szép szemed.
Teljes hír
Őzek és dámvadak kísérnek utamon,
miközben a múltnak örömét kutatom.
A kerekek zötyögnek, a kavics ropog,
s az őszi napsütésben reád gondolok.
Nagy útra indultunk, ballagtunk vidáman,
nálunk boldogabb párt nem látsz a világban!
S miért e nagy öröm? Mért ily nagy a foka?
Egyedül az Isten tudta mi az oka.
A megállónk helyét előre megnéztem
még aznap reggel, és megfelelőnek véltem.
Te hoztál takarót - voltál oly figyelmes -
hiszen csillagokat nézni így kényelmes.
Leheveredtünk, előkerült a napló,
és én J-ről olvastam, voltam olyan tapló.
Közben néztünk rólam rengeteg fényképet,
s meséltem magamról ódákat, regéket.
A nap már lement. Én ekkor hátra dőltem,
és te ott feküdtél oldalvást mellettem.
Ha lesz valami, amit eszem sose feled,
az lesz, ahogy akkor nézett két szép szemed.
Hajnali egy után hazafele jöttünk,
az emlék szívünkben, a helye mögöttünk.
De visszafele is sok helyen megálltunk:
árnyék, s kukorica volt legjobb barátunk.
Hajnali kettőkor faluszélnél jártunk,
de „valamiért” itt is egy órát vártunk.
Végül fél négy körül engedtelek haza,
s áldottam szüleid, hogy mindkettő ily laza.
Őzek és dámvadak kísérnek utamon,
csak őket látom e kietlen ugaron.
A kerekek zötyögnek, a kavics ropog,
s a biciklis magában csalódva morog.