Utolsó utáni vers,igaz színek a hósármányhoz...
Írta: Eta-Etusom Dátum: November 09 2010 08:07:38
MM
Én látom igazi színeid,világod
A szeretet fényének adj parancsot
A lelked kristály prizmáján át nyitod,
Nap vidám sárgát, az érlelő narancsot
Teljes hír
Te és a szenvedő szemeid
Nem tántoríthatnak el,tőled
Ó,rájöttem,nehéz tetteid
Az az elszánt bátorság benned
Volt férfias kemény küzdelem.
Te pedig elvesztettél mindent.
A sötétség,körül vesz,csendben,
Érezd mert egyre fakóbbá ment.
Én látom igazi színeid,világod
A szeretet fényének adj parancsot
A lelked kristály prizmáján át nyitod,
Nap vidám sárgát, az érlelő narancsot
Szenvedély vörösét,életerőd zöldjét
Cián tobzódását ,eged szelíd kékjét
Ibolya határát,irizáló fényét
És a holdszivárvány fehér derengését.
Kérlek,ne félj megmutatni hét szín pompás
Színkavalkádod, mi nem ritka, hósármány
Hiszen olyan gyönyörű,ez a vonzás
Mint az égen átívelő szivárvány.
Mutass kedves mosolyt,
Ne légy olyan morcos.
Arra sem emlékszem,
Nevettél e, s néztem
Elszomorítottak a szomorú szemek
Undok a világ az őrületbe kerget,
Mindezt nem bírod elviselni,nincs versed
Hívj fel,bátran, tudod,talán én ott leszek.