Hozzád-Veled
Írta: ermi-enigma Dátum: November 10 2010 16:54:05
MM
" egy érintésed sejlik fel bőrömön,
s az elfutó fényekben mosolyod csillan."
Teljes hír
Sínek futnak a véges végtelenben,
kattogó kerekeken rohan a táj,
a múló időt türelmetlen hajszolnám
mert a távolság már fáj.
Szép szavak között kutatok,
hogy szómra szíved dobbanjon,
szerelemes vallomással köszöntselek
ma, mikor hozzád visz világom.
Hallgatnak a szavak, csak érzések ébrednek,
hangod szüremlik át a vonatzajban,
egy érintésed sejlik fel bőrömön,
s az elfutó fényekben mosolyod csillan.
Ujjaimon érzem első érintésed,
a kapkodó, suta első csók ízét számon,
a lobbanó lángot magányos lelkemben
és csak a semmivé váló perceket számolom.
A tér-idő absztrakciója már nem érdekel,
csak egy pont létezik a kozmikus végtelenben,
hol magányunk egymást feloldva találkozik
s kérő kezed féltő kezemben megpihen.
Szatymaz - vasútállomás
2010.11.10 - 10,30 - 13,00 h.
/valami mindig történik Csongrád megyében/