ÚJRA HUTÁN
Írta: NDI Dátum: November 17 2010 10:03:02
Cs
Hiába próbáltál nyúlni időn s téren,
hiába kerested, mit egykor találtál;
behunyt szemmel tudod már csak felidézni,
mit ifjúkorodban e helyeken láttál.
Teljes hír
NAGY DOMOKOS IMRE
ÚJRA HUTÁN
A kilátót régen benőtték már a fák,
s Mészárszéknyakon telket osztanak,
és a magasles is nyomtalanul eltűnt –
emeld fel a fejed, s szedd össze magad!
Hiába próbáltál nyúlni időn s téren,
hiába kerested, mit egykor találtál;
behunyt szemmel tudod már csak felidézni,
mit ifjúkorodban e helyeken láttál.
Ami volt, elrepült, vissza nem jön soha
(„álom után mindig szürke a valóság”) –
de az ég tengerén tündértutaj úszik,
bomló rügyét nyújtja fejed fölé az ág.
És héja körözött a Nagyivács felett,
sármány rebbent fel az autó orra előtt –
s te nagyon jól tudod, mindig megtalálod
azt, ami erőt ad, hogyha kell: az erdőt…
(A vonatban Miskolc és Budapest között, 1974. április 25.)