Láttam tegnap szomorú szemedet!
Nem tudom, hogy mi, de valami lehetett.
Nem tudtál panaszkodni, ahogy máskor teszed,
De, hogy megbántottak biztosra veszem.
Ezért unod már a környezeted!
Menekülnél hozzám, de még nem lehet.
Elárulja bánatos szemed és ez fáj nekem.
Tudod, hogy várlak és segítek Neked!
Nemsokára itt leszel velem, itthon, ha
Otthonod megleled és meleg fészkedben
Boldogan élhetsz , jössz és vissza sem nézel!
Szerelmes karjaimban vigaszt találsz szerelmem!