OKTÓBERI ÉJJEL
Írta: NDI Dátum: November 24 2010 12:54:22
N
Valaki a hídról végigtekint
ködös reggel a friss-deres tájon.
Október ő. S a köd száll, mint álom.
Teljes hír
NAGY DOMOKOS IMRE
OKTÓBERI ÉJJEL
– bérmaapámnak, Fekete Istvánnak –
A dombhajlatban érik már a szőlő,
és ezüstösen szitál a hold;
valahol pedig – nagyon messze – régen
elmúlt szüretek vidámsága szól.
Poros országúton, ezüstös holdfényben
rég elkorhadt szekér kanyarog.
Fentről nézi őt az öreg présház,
és – ki tudja – talán mosolyog...
Fent a nagy űr hideg ösvényeit
az öreg Hold lehajlóban járja,
s az utakat vörösnek mutatja.
Valaki a hídról végigtekint
ködös reggel a friss-deres tájon.
Október ő. S a köd száll, mint álom.
(Budapest, 1958. április 6.)