Radnai István:
ÉBREDÉS
írásom amit nem olvastál
mert meg sem írtam
tovább íródik benned
vagy csak álmodom
hogy írom agyagverandám
faragott rácsain átjátszik
a napfény ujja a hintaszéken
olvaslak lepedőnyi újság
zsugorodik apró könyvvé
s kiesszük a betűket villánk
hegyére tűzve megrágod
amit meg sem főztem
mert odakint paradicsom
érik s paprika rohad hozzá
a hűtő dobozában elköltözik
*
rotációs hengereken betűvé
nyomorítva fut fut a papír
hírekre lenne éhes félrenyelt
információkra félelmetes szagú
a nyomdafesték mindent
eltűr rotációs hengereken
fejemet kapkodom s ezerszer
ugyanaz jön le a magasból
összehajtogatva fejtől-lábtól
kétrétből hétrétre gyepesedik
és üresen fut a papír a papír
csak vérünket kenték ólmos
teherautók terítik seszínű fehér
papírra üres gondolatok
lyukas szakajtója helyett
ma sajtó-terroristák ön-
magukat robbantva teljesítik
*
levélszemét nő a fákon
odakint ősszel címemre
hullik benne vagy tömörítve
*
elolvastál bár meg sem
írtam szültél születtem
kínjaim az álmok hivatalos
pecséttel hitelesen aláírva
határozat az utolsó szó
és sor jogán visszavonva
elhegedülted érzelmeimet
foszlott vonómat új
húrokon vezetve
s lefogod a hamis
hangot
állam alatt hanyatt
fekszel a vállamon
*
s az állam megadóztat