Mágikus mánia
Írta: reitinger jolan Dátum: November 27 2010 17:45:12
MM

Mi az mit égi kéz a mindenségbe elvet,
a szívnek ki az ura, ha ketten szeretnek.
Kérdezd a patakot, a suhanó felhőt,
a röppenő pillangót, a napfénybe libbenőt,


Teljes hír

Mi az mit égi kéz a mindenségbe elvet,
a szívnek ki az ura, ha ketten szeretnek.
Kérdezd a patakot, a suhanó felhőt,
a röppenő pillangót, a napfénybe libbenőt,

a nyíló virágot, lombokat tavasz kezdetén,
eszét veszítve felel a szív: mit tudom én !
kérdezd csak a titkát ez édes ártalomnak,
hallgasd a madarat mit csicserész a lombnak,

kérdezd a hűvös szelet, a télűző tavaszt,
nézz a szemébe, benne rögtön meglátod azt,
vagy kérdezd hívogató mosolytól, hangtól,
a csintalan égi boszorkány mágusoktól!

Vallasd a májusfát, hogy mi ez a varázslat,
kik azok, akik szíveket megbabonáznak,
emelj vádat az összes tarka virág ellen,
miért tűrik el a méhek csókját a kehelyben.

S vajon a szív gazul miért paktál le a Holddal,
miért az ábránd, mi reményt titokban forral,
s míg füledben önkívületi szférák zenéje,
Ámor-csillagot gyújt fenn az éj feketéje.

Harmatos pázsiton fetrengsz megbomoltan,
rítus táncodban vigadsz szakadatlan.
Máglyán megégsz ! Nem! Sülj meg te elevenen
inkább ádáz boszorkány ! Ilyen a szerelem !

Ó, érzékek tébolya! mennyi ősi erőt
sorvasztott volna el már nem léted! Növekvő
mámor mocsári láza! Szárnyalj serény erény!
mire mentünk volna nélküled a földkerekén.