Fagyot lép az éj, felsóhajt a téli szél,
valaki elindult, s a hosszú útról visszatér.
Béke, hit, szeretet a remény oldalán,
lélekszobában repdes a csendes magány.
Küld el őt Uram, Megváltó szíved lényét,
s hogy idetaláljon, lelkünk mécsese ég.
Vezesse őt mennyből hófehér angyal,
esti felhőn kigyúlt csillagakarattal.
Ablakomban égő gyertyafény világol,
sötét éjben el ne tévedjen a vándor.
Tisztaszobában tiszta lesz a lélek,
bánatot űzni alázattal nem félek.
S a bűn zokogva zsolozsmázzon,
kegyelemért Isten trónusához kiáltson.
Advent fényei hozzák el a napot,
mikor a sötétség pokolba hanyatlott.
És hirdesse fennen az Úr, az áldott,
az igaz békét, a töretlen igazságot.
És ha eljön az az éj, a várva várt óra,
megszületik Jézus, éji harangszóra.
2010-11-27