Eljött a tél.
Mogorva szél
Tipor leveleket;
És hótól telve függenek
Ott fenn a fellegek.
——-
Egy szép napon,
Várjuk nagyon…
Majd megáll az Idő,
És gyertyafényben összeül
A Múlt, Jelen, s Jövő.
——
Az óra áll,
S az asztalnál
Együtt a kis család;
És fenyőillat hozza el
A remény jászolát.
——–
A meghitt, szép
Szentesti kép
Lelkünkben megfogan,
Tán mégis üdvözülhetünk,
S a Lét halkan suhan…
——
Jönnek,
Mint álmodó folyó,
A téli szent napok;
S a felhők úgy baktatnak,
Mint a régi pásztorok.
——–
A fagy borong,
S a napkorong
Mint régi jó király,
Tán éppen Betlehembe tart
Egy téli éjszakán.
——–
Fehér ösvény
Végén remény;
Kint szép fehér lepel;
Bent szemek tükrében a Lét,
S az Élet ünnepel.