felfedve
csendesen, settenkedve jöttél
belém sajdított, tiltott percekben
lopva szorítottad kezem,
semmit sem kértél,
sosem követeltél,
mégis akaratlan
kettõnk közé
hidat építettél
...legyõztél...
s most itt fekszem elõtted
felfedve, védtelen,
csak mert én is
így akartam
miattad
érted
2009.11.09.
Miklós Imola