Radnai István:
KÖNNYELMŰ TÁJLEÍRÁS
Mottó:"szép nőkkel mindig van valami baj: például igen gyakran csúnyák."
Aszlányi Károly: Sok hűhó Emmiért
azt mondják a költő a múzsát sötétben hagyja s élni
lám leírom a két lábat mely nyílik nem kell félni
vagy mégis mert tigris cápa vagy márna
fenéken ül dzsungelben parton tárja
rám mintha csak foga volna
s éjjel velem kitolna
de melle domborul s dorombol gombos
s aki odavetődik mind bolondos
csípőd csípős vágy-telt s dagad
alatta mézel virága és ragad
lábadoz virágok hosszú szára
csont bőr s izom a váza
és nem cserép de színe porcelán
nem égetett puha nem mag szezám
mely tárul s nem ropog fogad alatt
nyelvi nehézség onnan nem fakad
befogad ropogtatja a derekam
mint hajó tatja déligyümölccsel teli van
épp hogy befér még banán a rakterébe
lepedőre festve fekete haja világszépe
s a szeme kacsint vágása ferde
elszédül benne aki megismerte
lám elárulna ha folytatom együgyű dalom
forradalmat ér a párnám gyűrt halom
bicepsze lágyan átkarol és hallgat szám
mert húsos az ajka pecsétet forraszt rám
*
ajánlás
hercegnőm ha hencegő szavam elárul
amiről nem írtam vagy körül nem tárul
magadra húzod s elfordulsz a takarót
s trombita zöngi a gyors takarodót