IZÉ
Isten bizony nem tudom
mit lehetne mondanom.
Sosincs bennem gondolat,
sem értelem, se hangulat.
Azért csak gyűröm rendesen.
Legyen már kész, és felteszem.
Hadd lássa majd az aljanép
mi itt a bölcs, mi itt a szép!
Szenvelgő szépen elsírom,
bájolgó bájjal dúdolom
szakadt szűemnek énekét,
búvakkal bélelt álmesét.
Lásd hát, az elmém csillogó!
Leszóllak téged alkotó.
Csak az mi itten szép lehet ,
mit nálam szült a képzelet.
Igaz, hogy minden gondolat
másé, de hát csak ennyit ad
töppedt agyacskám hűlt helye,
piszkos zoknikkal tömve be.
(2010-12-06)