Búcsú nélkül
Írta: Kiro Dátum: December 06 2010 18:42:20
Gy
Ki egykor küzdött az álmokért,
Mindent eldobott a bánatért.
Könnyekben úszik arca dombjai,
Üvöltenek lelkében a fájdalom hangjai.
Teljes hír
Ki egykor nevetve nézett feléd,
A bánattól megkopva állt eléd.
Szemében a fény már kihunyt rég,
Számára talán most jött el a vég.
Ki egykor erős jellemként élt,
Most gyenge testtel a földre ért.
Halk sóhaját sodorja a szél,
Kezében a kopott rózsa már rég nem él.
Ki egykor küzdött az álmokért,
Mindent eldobott a bánatért.
Könnyekben úszik arca dombjai,
Üvöltenek lelkében a fájdalom hangjai.
Ki egykor ott állt némán előtted,
Most márványba ölelve pihen mögötted.
Hátat fordítva haladsz régen előre,
Már nem is gondolsz rá, s nevetésére.