Őszi éj.
Írta: Artakos Dátum: December 15 2010 13:38:11
N
Ne tűnj tova te éj!
Maradj puha pamlagom alatt,
rám fonódó, hamvas testedben,
a piros húsú szenvedély.
Teljes hír
Buggyan mámoros patakban,
ömlik pirosló homlokon,
csapzott, verejtékes hajon,
a gerincben vonagló kéj.
Ne tűnj tova te éj!
Maradj puha pamlagom alatt,
rám fonódó, hamvas testedben,
a piros húsú szenvedély.
Általad voltam az égben,
súlytalanul lebegve át,
a nagy, végtelen, langyos űrt!
Testem, lelkem általad repült,
és látott, láthatatlan csodát!
*
Fent, vitorlám lebegve száll,
de messze már,
Feltűnik az első napsugár!
Éles fényt vet a rögökre,
amely ott, alul, engem vár
és eltemet egyszer örökre.