Végső elszakadás
Írta: decsy Dátum: December 18 2010 06:10:15
Cs
Kell ebből nekem még?
Megér-e ennyit az érzés,
Hogy aki mellett elalszom,
Lehet, csak a hajnalig enyém...
Teljes hír
Távolodunk egymástól, én is érzem, ne hidd, hogy nem.
Minden perc, s óra a végünkhöz vezet...
Nem akarom, hogy így legyen, félek a magánytól!
Azt ígérted mindig velem leszel, nem engedsz mától!
Valami mégis megváltozott, valami mégis elmúlt már...
Vagy csak cserben hagytál, hát ennyit értem már?!
Látod, pont ettől féltem akkor,
Mikor rózsával kezedben előttem álltál,
Még a szemed is mást mondott...
Úgy néztél rám, mint aki most lát először Igazi Csodát.
Én hibáztam? Nem, így kellett lennie.
Majd az évek elrejtik, aminek el kell merülnie.
Tudod csak egy fáj: a hit, mely beköltözött akkor a szívembe,
S nehezen tudja felfogni: itt nincs helye.
A szerelem vak és erőszakos.
Kihasznál, s csak érdekből reagál.
A tét a szeretetéhség,
A szeretetre való vágy, oly kedély!
Kell ebből nekem még?
Megér-e ennyit az érzés,
Hogy aki mellett elalszom,
Lehet, csak a hajnalig enyém...