MEGMÉRETTÉL...
Írta: NDI Dátum: December 19 2010 11:02:31
N
... Tizennégy őszében leveles sapkával,
nótaszóval mentek a frontra a bakák,
százan, ezeren, millión meghaltak,
ugyanannyi elment keserű rabságba,
az égre vörösen máglyák fellobogtak...
Teljes hír
NAGY DOMOKOS IMRE
MEGMÉRETTÉL...
... Háromszor tettél fel bennünk a mérlegre,
s mindannyiszor nehezebb volt a Bárány...
... Tizennégy őszében leveles sapkával,
nótaszóval mentek a frontra a bakák,
százan, ezeren, millión meghaltak,
ugyanannyi elment keserű rabságba,
az égre vörösen máglyák fellobogtak...
és e hét év alatt nehezebb volt a Bárány...
... Harmincnyolcban újra mérlegre kerültünk,
– Te kegyelmes voltál hozzánk, Istenem –
virágos sisakban, virágos fegyverrel
mentek a honvédek dobogó földeken,
csak virágra léptek, lángoltak a szívek...
negyvenötre mégis nehezebb a Bárány...
... És jött még egy mérés, tavaszias ősszel.
gondoltuk, ezúttal tán elegek leszünk,
puszta kézzel mentek a tankok elébe,
s éreztük, együtt hull földre a vérünk –
de mire leesett télen az első hó:
a mérleg mutatta: nehezebb a Bárány...
... Megcsonkult kezünkből már a vér patakzik,
szegény Magyarország, ha csak hozzád nyúlunk,
szétzilálva minden, nincsen már kötelék,
én Istenem, mondd meg: egyáltalán vagyunk?
Vagyunk Prométheusz, és mi vagyunk Atlasz,
szétzsibbadt tagunkban megfeszült már az ín,
olyan nehéz minden... De így szól az írás:
Mene, tekel – ufarszin...
(Budapest, 1958. november 9.)