Ifjúságom hófehér virága
Írta: mamuszka Dátum: December 26 2010 09:58:28
N
Nincsen szó leírni: mennyire fájt!
a beteljesületlen vágy,
az elveszített boldogság.
Hiányod - kiáltott,
sikoltott bennem a bánat.
Teljes hír
Fiatalon
anyám szavára hallgatva
őriztem szűzi tisztaságomat.
Mesebeli herceg voltál,
szerettelek,
ahogy az első szerelem
hevével szeretni lehet.
A forradalom bukása után
mégsem mentem veled
hazánktól távol idegen földre,
hogy együtt éljünk azután.
Egyedül mentél el,
rám hagytad a magányt.
Nincsen szó leírni: mennyire fájt!
a beteljesületlen vágy,
az elveszített boldogság.
Hiányod - kiáltott,
sikoltott bennem a bánat.
Töprengtem: miért nem mentem?
Miért mondtam NEM-et...
Nincs felelet.
Már nem mondanám, de késő
Álmomban néha megjelensz,
mosolyogva integetsz felém,
és kérlelsz: légy enyém!
nem tehetem, nem élsz...
Karácsonykor mindig gondolok rád.
Akarom, hogy újra fájjon
a szép régi álom -
ifjúságom.