Karácsony ünnepén
Csikorgó fagy, zord időben
rágja künn a ház falát,
ablakoknak sarkaiban,
zúzmara közt, kristályokban tündököl a jégvirág.
Kandallóban a fahasáb
sajgón, sírva szór szikrát,
kárhoztatva van élete,
lángra lobbanó melege elárasztja a szobát.
Kicsiny fenyő díszpompában
nem látott még ünnepet,
álmaiban sem remélte,
csillogások közepette a szent este ily szép lehet.
Égbe emeli a lelket
az önzetlen szeretet,
ajándékkal kedveskedik
mind aki csak létezik, felnőtt és a kicsiny gyermek.
Ünnep után, ez mind csupán
megmarad szép emléknek,
szebb jövőről álmodozva,
minden mi rossz hátrahagyva, várunk egy szebb és jobb új évet.
2010. Albert Ferenc