Tél van, hideg tél.
A zuzmarás fák ágai,
Szerteszét mind elkopott
Tollseprők, mint agyam,
Százfelé ágazó gondolatai,
nyújtóznak Feléd!
Fázom, hol vagy most?
Gondolsz néha rám?
Meggyógyultál kedvesem?
Nem írtál! Biztos nem volt
Módod rá, titokban írni!
Beszélgetnünk meg nem lehet.
Gondolataim, csak körülötted!
Csapongnak, várják, mit hoz a jövő!
Gyere el és vigyél el magaddal,
Vagy maradj itt velem, mert fázom,
Ölelj át, melegíts fel, mert ez a téli
Depresszió elveszi az eszem!