Dorst
Írta: funti Dátum: December 31 2010 20:15:40
N
Körülölelsz, vigyázol rám,
hol forrás és patak a könnyem,
mellyel táplállak téged,
s lágyan simogatsz örökre.
Teljes hír
Nagy utat tettél meg,
homokból alakot formáltál,
napsugárból hajat fontál,
szemed nem világi,
Tündérek ajándéka.
Tudom ki vagy, titkod nem titok
Víz vagy, az Élet
színtelen, szagtalan, ízetlen,
de mégis az Élet vagy.
Alakot öltöttél, eljöttél,
megtaláltál, már vártalak,
itt vagy értem, elviszel,
tudod ki vagyok, az vagyok.
Föld vagyok, alakot öltöttem,
testem csupán sárból lett,
hajam sásból fontam,
szemem koldustól kaptam.
Eljöttem e világba, megtaláltál,
megnéztem, hogy szeretnek,
szeretnek-e úgy, mint én,
minden pillanatban örökre.
Igen hiszem és érzem,
érzések nélkül férfi, nő,
két külön világ, értelmetlen
létem értelmet nyer
Fogd meg kezem, készen állok,
haza sodorsz engem,
a boldogság szigetére,
ahol föld leszek, s te a tenger.
Körülölelsz, vigyázol rám,
hol forrás és patak a könnyem,
mellyel táplállak téged,
s lágyan simogatsz örökre.