Fagyot, havat
hozott a tél,
ostora az északi szél
kemény csapásokat mér ránk,
elfogy összes energiánk.
Vacogunk, didergünk, fázunk,
napsütéses nyárra,
melegségre vágyunk.
Hatalmas úr a Természet,
szolgái az élőlények.
Játszik velünk
kedve szerint,
mi táncolunk, fütyül nekünk.
Forróság a sivatagban,
lavina a havasokban.
Szárazság aszal,
vagy köd jön,
vízözön pusztít a földön.
Óvjuk, védjük az életet,
élvezzük, amíg csak lehet,
amíg az Úr megengedi, míg játékunk
tetszik neki...lázadásunk kineveti
ha meg únja, befejezi....
Ha elpusztul itt az élet,
más bolygón majd újra éled,
mert az anyag megmarad, csak - átalakul
Az energia és értelem - végtelen.
Mindig új formákat ölthet,
magadat hát ne gyötörjed!
Akár nyár van, akár tél,
semmi sincs az emberért.
Elviseljük, ezt tehetjük..
Lássuk meg benne a jót,
hasznunkra és néha
kedvünkre valót!