Mert nem kellett senkinek.
Elinalt a zord hideg.
Egyszer talán visszajön,
És majd akkor elköszön.
——
Tegnap még erősen fagyott,
Aztán csapot-papot hagyott
S elvonult bőszen Fagy úr,
Néz Január fanyarul.
——
Azt gondolja Január:
Ez már olyan, mint a nyár,
Kár a fagyért, jaj de kár,
Esőt könnyez Január.
——–
Nincs e fagyban fegyelem,
Meggondolatlan elem,
Annak Február se örül,
Ha ilyen könnyen könyörül.
—–
A dolog oda haladt
Egy szál mínusz se maradt,
Ha pedig nincs lehűlés,
A Tél sora felsülés.
——-
“Hogyha nincsenek fagyok,
Én depressziós vagyok,
Kár a fagyért, jaj de kár…
- Könnyet hullat Január.