Utolsó utáni
Írta: SL Dátum: Január 11 2011 19:54:05
N

Hiszen tudsz mindent, mit érzek, gondolok.
Azt is tudod, szívem mióta hontalan,
Mert hiába nézlek, kérlek s bókolok,
Felesleges minden szó és pillanat,

Teljes hír

Azt ígértem Neked, nem írok többé,
Nem mondom, mi az mi lelkemet nyomja.
De félek, eltűnök, s úgy válok köddé,
Mint egy csepp víztől, szomjazó szomja.
De nem tudom, mit mondjak még, s hogyan,
Hiszen tudsz mindent, mit érzek, gondolok.
Azt is tudod, szívem mióta hontalan,
Mert hiába nézlek, kérlek s bókolok,
Felesleges minden szó és pillanat,
S felesleges minden könny és vád.
Megfagyott az idő, és így maradt,
Vánszorog, toporog, nem halad tovább.
Nem tudok meghalni, s nélküled élni sem,
Hát élettelenül élek tovább azt hiszem.