Idő te láthatatlan
Idő te láthatatlan lélek
Én tőled néha nagyon félek.
Felénk nézel, elfordul a képed
Olyan vagy, mint a nő ki csak képzet.
Képzelem milyen szép és jó lesz
Közbe minden, minden szépet elvesz.
Ne fuss el tőlünk várunk és szeretünk,
Ki tesszük néked szívünk és a lelkünk.
Ugye nem kell könyörögni néked?
Légy megértő tedd, a dolgod kérlek.
Hess te buta lélek ne félj a jótól
Kaphatsz még eleget a jóból.
Jön a tavasz szép márciusi léggel,
Rózsát nyitok a májusi fénnyel.
2011-01-12
ZETA