ISTEN MONDD!
Írta: mullerildiko Dátum: November 05 2007 20:42:39
V
Szemközt áll ki meghalt értünk,
Nem ? a mi ellenségünk.
Teljes hír
ISTEN MONDD!
Miért raksz rám ennyi terhet ?
Mikor mások semmit se cipelnek.
Teher alatt n? a pálma?
Miért küldesz fel a golgotára?
Ágaim a földig érnek,
Nem törekszem fel az égnek,
Tudom er?m véges,
Ellene vagy hát egy kis büszkeségnek?
Miért tiporsz bele a sárba,
Néha jobb lenne ha a halál várna.
Tépázott és gyönge ágam
Fáradok a hajlongásban.
Ember küzdj, és bízva bízzál?
Miért imádjalak, ha egyszer megkínoztál?
H?tlen gyermek vagyok atyám mégis,
Keresztfát ácsoltam a fiadnak én is.
De együtt cipeltem vele a terhet,
Engem is a szögek vertek.
Gyermek vagyok, gyönge gyermek
Engedsz-e majd könnyeimnek.
Egyik testvér másik ellen,
Nem szabad ezt irigyelnem.
Könnyed hullhat mint a zápor,
Mit akarsz te igazából?
Én békét szeretnék, csöndes békét,
Számba pedig friss kenyérkét.
Bíztál bennem bízva bíztál,
Sajnálom hogy meg csalódtál.
Ne tagadj meg engem mégse,
Nem vagyok a szeretettnek ellensége.
Bánat mossa arcom végig,
Láttam fiad szenvedésit.
Lányod vagyok, gyönge ágad
Ki engedett a csábításnak,
Almádat a fáról megkostóltam,
Ezret láttam, ezret buktam.
Gyenge hajtás, gyönge ágam,
Jártam, jártam poklot jártam,
Ostorodat büszkén álltam
Hol a helyem a nagyvilágban?
Nem haragszom reád mégse,
Hiába van embernek küszködése, szenvedése
A mennyország kapuja már nyitva,
Tekints le küszköd? fiaidra lányaidra.
És ha egy-egy lelket fogva ejt a sátán,
A kígyón tiporj, ne az ember hátán.
Adj néki kegyes kelyhet.
Ne sirasd meg napfény helyett.
Nehéz keresztet cipelt válla,
Ne mond hogy a katlan várja.
Bukás ,bukás egymás hátán
Keresztfát ácsol nékünk a sátán.
Szemközt áll ki meghalt értünk,
Nem ? a mi ellenségünk.
Kezét nyújtja, hív légy bátor,
? az élet lehetsz bárhol
Gyenge lélek összeroppan,
Hasadás a tudatodban, de
Már látja tisztán látja, hol
Van az ? országa, ? országa