Lépésről lépésre
Írta: Kami Dátum: Január 14 2011 07:26:40
MM
Körülöttük fehér falak
Egytől egyig hallgatnak
Üveggolyók gurulnak szét
Hallják a nevetés szelét
Teljes hír
Körülöttük fehér falak
Egytől egyig hallgatnak
Üveggolyók gurulnak szét
Hallják a nevetés szelét
Az Ártatlan a buborékban
Ki se mennyben, se pokolban
Némán figyeli a világot
Álmod egy igaz álmot
Milliárd ember álmát látja
minden rezdülésük hallja
Nem moccan csak üresen néz
Nem holt de nem is él
Teste nem mozdul meg
Akaratának nem tesz eleget
Így némán tűri nehéz sorsát
Végül elfedi igaz vágyát
A falakon firkák lógnak
Művei egy halandónak
Kinek üres élete és álma
Lelke lenne minden vágya
Hol a tiszta víz éri a márványt
Szobrok színesítik a látványt
A két lény összetalálkozik
Testük-lelkük érintkezik
Az ember felragadja a másikat
Járni tanítja az Ártatlant
Ételt ad neki, ruhába öltözteti
A másik ajándékot ad cserébe neki
Gondolatok világába kalauzolja
Ő is milliárd ember álmát hallja
Nem foglalkozik az Ártatlannal
Élete eggyé válik másokéval
Az ember bent reked örökre
A másik elsétál nevetve
Célja beteljesült barátja által
De lelke megtelt gonoszsággal
Körülöttük fehér falak
Egytől egyig hallgatnak
Üveggolyók gurulnak szét
Valaki elvesztette életét...
Én vagyok az az ember
Ő, ki kelepcébe terel...
Már csak mások álmát hallom
Nem élem már kis világom...