magamra ítélve
Írta: narnia Dátum: Január 17 2011 20:34:38
N
egyszerűbb lenne bűvös feledésben
új hitekhez feszülni boldogan
de akkor elárulnám ...
elárulnám Őt
.... és önmagam
Teljes hír
gyerekként voltam
gazdag lelence a létnek
( egy grádics korhadása
máig őrzi kincsemet )
távoli szurdokban
borókát szedtem
( nagyapám tanított
melyiket lehet )
csak aztán jött az élet
hivatalossá lett mindenem
( anyám apám ellen uszított
s nem hittem többé senkiben )
aszfaltra marta fel szívemet
egy csattanásnyi pillanat
( azóta nem látta senki
valaki akkor
magával vitte : 'azt' )
puskapor, bikacsök, mögöttem
összesúgó somolygó emberek
bezárt lelkem azóta enyém
átokverte tömlő csak a test
s te, ki hiszed szerettél
ismerni neked sem hagyom
( egy volt, s talán úgy soha más
... de Ő már szelíd égi csillagom )
nem vagyok áldozat
sorsom mégis vezeklések sora
( ezüstfelhőkön úszó álmaim elégtek
csak sápadt hold őriz éjszaka )
egyszerűbb lenne bűvös feledésben
új hitekhez feszülni boldogan
de akkor elárulnám ...
elárulnám Őt
.... és önmagam