Kérlek ne mondd!
Egyszer már vége lett,
Felejtésbe meredtem,
Tereltem a teret,
Sosem kételkedtem.
Én vagyok hátrányban
Veled ellentétben,
Fürödtem kátrányban,
Mégis elenyésztem.
Felemelt a lelked
A saját gödrömből,
Megbecsül a tetted,
Kérek az örömből.
Egy szót nem akarok
Hallani: "Sohamár!"
Kinyitom ablakom,
Kis szívem várva-vár!