A soha nem múló
Írta: reitinger jolan Dátum: Január 20 2011 16:31:45
Gy
Hallom kopogni léptét a fagynak,
idézlek magamban, lelkem kincsét,
nyugtalan perceim behavaznak,
zsoltáraival betakar az ittlét.
Teljes hír
Anyám emléke
Hallom kopogni léptét a fagynak,
idézlek magamban, lelkem kincsét,
nyugtalan perceim behavaznak,
zsoltáraival betakar az ittlét.
Nem álmodom már féltő mesédről,
hogy a szél hajad markolássza,
s ujjaid, tenyered melegétől,
hogy kelt az élet szelíd kovásza.
Karom nem ringat alkony alján,
meleg öled elvitted a rögbe,
törtfényű búzavirág szemedből,
égszínkék ívét lopom a földre.