Homokozom.
Ujjaim között a sárga homok,
megannyi apró, kvarckristály ragyog.
Kagylótörmelék és csigaház.
A liliomon békahad tanyáz.
Fölbukkan egy teknős feje,
rám bámul zöld szeme,
kicsit lebeg,
majd lemerül.
Nem fél tőlem,
"emberbarát",
ez rögtön kiderül.
Mellettem vízityúk csipeget,
"szemmel tart",de
keresi a szemeket
amit a horgászok elhagytak,
vagy nem adtak a halaknak.
Kitotyognak a vízből a kacsák,
éhenkórász,hangos társaság.
Nem csak én napozom.
A forró homokon
közelemben pihen egy gyík,
áttetsző,
színes szárnyával
egy szitakötő rám száll,
játszani hív.
Elreptetem,
a nádon még egy kicsit
balettozik nekem.
Homokozom.
A bőrömön látom ragyogni
elmúlt idők csillámait,
a múltam csigaházait,
üres héjamnak vázait,
felnőtt korom szép álmait.
Homokozom.
homokórába zárt életem
most megfordítom......