Anyagba zárva
Csend van végre,
Az egyedüllét lehetősége,
Nyugodt lelkivilág,
Meglátom a hibát,
Kívülről halk dörömbölés hallatszik,
De lelkem belül már alszik,
Nem tud senki sem betörni,
Válasz nélkül elküldi,
Mert kitartás kell ehhez,
Lelkem ismerősöket felez,
Ki az akit becsülnöm kell,
Soha ne feledjem el,
Ne csak én küzdjek valakiért,
Mert válasz nélkül marad a "Miért?".