Szerelemről 69.
Puszta földre hull a hó
Az lesz majd a takaró.
Fehér lesz a Föld tőle,
Szíve lesz a költője.
Az én lelkem hópihe.
Tavasszal ha hó olvad,
A lelkem is elolvad.
Könnyű neki olvadni
Elég csak rád gondolni.
Lelkem most nagy patak,
Talán épp hozzád szalad.
A kertben te rózsa vagy
Rólam mindig álmodhatsz.
Kerted velem locsolják
Tőlem leszel szép virág.
Szívünk, lelkünk illatod
Amitől van szép napod.
ZETA