Örökre
Írta: Lenta Dátum: Január 29 2011 18:58:21
N
Szomorúfűz áll magába,
egyedül hagyta a párja.
Együtt susogtak dalokat,
megbeszélték bánatukat,
Teljes hír
Szomorúfűz áll magába,
egyedül hagyta a párja.
Együtt susogtak dalokat,
megbeszélték bánatukat,
ágaik jól összefonva,
egyként éltek évek óta.
Beteg lett az egyik szálfa,
ezért lett a másik árva.
Létére nem volt panasza,
tudta – e, nincs több tavasza?
Csendesen múlt el, kiszáradt,
megöli párját a bánat.
Más lett így a falomb forma,
olyan, mintha csonka volna!
Árnyéka fele akkora,
mint ahogy azt rég megszokta.
Mélybe húzzák le ágai,
árvának akar látszani...
lehullnak levél-göncei,
vízbe potyognak könnyei.
Elvesztve társát, nem élhet,
gyökere roppant szegénynek,
derékba tört korhadt törzse,
leborult a vizes földre
örökre.