Képzelet
Írta: iytop Dátum: Január 31 2011 17:18:12
MM
Istenem, az Idő repül, szalad !
S milyen nagy lett mára...
Még tegnap lábaink között szaladt,
S játszott a babákkal a szobánk sarkában.
Teljes hír
Istenem, az Idő repül, szalad !
S milyen nagy lett mára...
Még tegnap lábaink között szaladt,
S játszott a babákkal a szobánk sarkában.
S lábaimon hintáztattam,
Elkényeztetett kis csoda volt,
Mindent kérdeztem Én tőle:
Fiú vagy ? S Ő lányt mondott.
Mosolyod egy zsákmány volt számnak,
Piros, kerek arcocskád...
S mindent láttunk benned,
Nem is kellett nézünk mást.
Az élet rendje,
Kisasszony lett a drága.
Szótlan, nem mint mikor apró volt,
Tekintete rémisztő, csendes és komoly mára.
Nem tudom, hogyan is jött úgy nékem most,
Mikor látom hogyan figyel, kutat,
Olyan szépek, nagyok a szemei,
Istenem, tudom hogyan csókoltam őket, mikor még kicsik voltak !