Lényemnek Te vagy a története
A boldogság bennem sokkal nagyobb volt,
Erősebb, mint Én s Téged az ölembe rakott,
Megropogtattam szorításommal csontocskáidat...
Gyönyörűm, imádlak.
Üljünk le és beszélgessünk
Hosszú szavakban s faragjunk üvegből éket,
Mellyel kettéhasítjuk a nappalt és az éjjelt,
A kérdést s a választ...
Gyönyörűm, imádlak,
Olyan jó, hogy létezel,
Jaj s még Én is itt vagyok !
Énekünk összevegyül,
Olyan jó, hogy érezlek, látlak...
Gyönyörűm, még most is imádlak.