NAGY DOMOKOS IMRE
VASÚTON
Tak-tak, tak-tak
tak-tak, tak-tak ...
Hátrafelé siklik a ház,
villanyoszlop hátravillan,
megvadulva száguld a gép,
madár lapul a bokorban ...
mesz-szebb, to-vább
Visszafelé szalad a fa,
hátrafelé siklik a sín,
port verünk az állomáson,
s máris tovább szaladunk kinn ...
mesz-szebb, to-vább
Kiszakadva a világból
a szerelvény bőgve vágtat,
magával ragadva engem,
és én magammal a szádat ...
mesz-szebb, to-vább
mesz-szebb, to-vább
(A vonatban Budapest és Miskolc között, 1964. augusztus 1.)