Februári napsugár
Írta: joe miller Dátum: Február 05 2011 20:50:13
Gy
Lágy tavasznak hívószavát érezheted itt,
Hol a tél még mindig uralkodni akar,
De amúgy ez engem nem igazán zavar,
A februári napsugár úgyis felhevít.
Teljes hír
Lágy tavasznak hívószavát érezheted itt,
Hol a tél még mindig uralkodni akar,
De amúgy ez engem nem igazán zavar,
A februári napsugár úgyis felhevít.
Érezni a simítást földöntúli öröm,
Megnyugtatja a jégtől átfagyott lelket,
Felolvasztja a hóval lefedett berket
A februári napsugár majd külön-külön.
Erőt ad. A fáradt lélek újra talpra áll,
Elhagyja az örökletes punnyadt létet,
Életében zavartságnak ő vet véget,
S februári napsugárban mindent megtalál.
Ám eljön egy pillanat mindegyik nap végén,
A napnyugta fényénél vöröslik az ég,
A lélekben megszűnik minden szakadék,
A februári napsugár megpihen székén.
Az éjszaka mindig is csak a pihenésről szólt,
Eközben soha senki nem zavarhatta,
Édesanyja csupán csak betakarhatta
A februári napsugarat, ki nem horkolt.
Ám másnap reggel újra kezdi hosszú útját
Megfáradt vagy fázó lelkeket keresve,
Mások célját maga elé helyezve,
A februári napsugár feledi múltját.