Gyilkol a szó,
halálos fegyver
annak, ki vele visszaél…
de hiszed-e, hogy elkanyarodhat
és bumerángként visszatér?
Épít a szó,
téglára tégla,
barátság, hit emelkedik…
de látod-e, ha rendül a házad,
milyen alapra építkezik?
Mocsok a szó,
ha ocsmány kútfőn
tömény trágárság tátogott…
láttad-e már, hogy gyengéd szájból
egy is virággá változott?
Mámor a szó,
ha szerelembe
fullad, s gyönyöre kábító…
s ha mást simít, érzed, mi kínt
okozhat ugyanaz a szó?
Gyógyít a szó,
mákony és gyógyír
ha lelki bánat elvakít…
de sejted már, hogy élet s halál
között milyen keskeny a híd?