A végtelen út, az álmatlan éjszakákban.. Írta: Eta-Etusom Dátum: Február 08 2011 15:14:09N
Azt kell mondanom
utat tévesztek és bolyongok
De a sötétben biztos pont
Te ragyogsz, mint egy világítótorony
Teljes hír
Valamikor,Volt idő,emlékezem,
Én voltam minden és semmi, minden egyben
Rám talált,s vigasztalt csendes szóval engem
Úgy éreztem magam, mint egy felhő,kit szelíd szellő rebbent
Azt kell mondanom
utat tévesztek és bolyongok
De a sötétben biztos pont
Te ragyogsz, mint egy világítótorony
Nem tudom megmagyarázni
Mi vonz és taszít is egyben
Kihagy a lélegzetem
Érzések kavalkádja rohan meg, reszketek.
Nem tudom leírni
De ez valami agyamat feszíti
Kapkodva lélegzem,
Gondolsz e velem ma este
Egy félmosoly,hevenyén!
Üzenetek, a legmélyebb titkaim,Mi ketten.
Egészen őszintén
Üzenetek, szótlanul olvasom, és nem tudom, hol kezdjem.
Csend vesz körül,néma süket csend
Álmatlan éjek, végtelen utazás, semmi sem ment.