A fejemben a gondolat csak körülötted kószál
Csak a szemléletváltásra van szükség s rád így egál.
Szerencse kell,hát lottóz velem,Fortuna pörgesd a kereket.
De ha mienk a főnyeremény, magadnak mindet megengedhetsz.
A költőpénz és lehetünk újra gondtalan gyermekek
A szerencse kedveltjei,sok sok pénz,s tied, rengeteg.
Időt is vehetünk Egy csomó értékes időt, szebbet!
Talán értelmesen élhetünk,világot látni, Veled
Mert ugyan a pénz, az múló boldogság
de édesen pille mint a tejszínhab
korlátlan lehetőség, hisz minden mögöttünk van,ez a szabadság
Önzők leszünk, úgy mint még soha és élni fogunk mint álmainkban.
Csak legyünk gondtalanok mint a gyermekek
Megtudjuk tenni s nem titkoljuk a valódi érzéseket
Nem mondok semmit, fáj minden szó,mérgeznek.
Meddig lehet még tűrni,pedig ez már a múlt, történelem
Játszunk mást?Mindent vagy semmit!
Terítettem a kártyáimat, s nincs több ász
Siker,a győztes mindent visz
Vesztesnek, kiszabott a sorsa, mint a frász.
Játszunk mást?Ez egyszerű.valamikor kaptam egy esélyt,
Az isten is dobhatja a kockát s a lét a tét.
Szíved kiégett,elméd olyan hideg mint a jég.
Akkor,ott a karjaidban, forrón rám talált a szeszély.
Nem gondolkodtam.Értelme mi volt, nem tudom
Íratlan szabályok szerint játszottam.
Rá jöttem mily bolond voltam
Hát vesztettél,nincs panasz, magamat unom!
Ez a mi igazi játékunk,Perben vagy haragban
De mondd csak, mostan édesebb az ő szava?
Az érzés ugyanaz,amikor a neved mondja?
Valahol mélyen,tudnod kell, hiányzol.Elfojtva!
De mit is mondhatnék,belső törvény az engedelmesség,
A bírák döntenek felettünk, összeült a belső törvényszék.
Esküdtek, a nyertesé minden bármi történjék.
A vesztesnek járandósága,legyen a tisztesség
A játék meg ér egy próbát
Szerelmes e, vagy egy barát
A fontos érv,sorok közt elbújik,
Végül a győztes mindent visz,vagy elbukik.
Nem akarok beszélni, sem sebeket adni-kapni,vitatkozni
Fájón értem,Bocsánatot kérek, nekem nem illik vágyakozni.