Igen
talán a legjobban az fáj,
még most is egy év után,
hogy elvetted a "játékaimat."
Nincs többé tópart,diófa alatt
a lustán terpeszkedő pad,
nincs vidáman csilingelő bicikli túra,
nincsen evezés
úszás a tóba'
Sokáig ,
sok mindent tűrtem
és legyűrtem.
Mérlegre tettem,
mit ér
a testem meg a lelkem.
Az árucikkedé lettem.
Eladtam Neked,
hogy játszhassak tovább,
hogy szerethesselek.
Megbüntetett az ég
a cserealkuért.
Mikor már nem bírtam tovább,
hogy nem vagyok csak báb,
egy rongybaba,
kinek nincs önálló akarata,
a báb kifeslett,
lepkévé vált
és elrepült,
a rongybaba két lábra állt
és futva menekült.
Elvesztettelek Téged.
De a legjobban az fáj,
még most is
egy év után,
hogy elhagytam "játékaimat."
Nincs többé tópart,diófa alatt
a lustán terpeszkedő pad.
Nincs vidáman csilingelő bicikli túra,
nincs evezés,
úszás a tóba'.
A napsugáron sem csimpaszkodom.
A játékaimat akarom!