Testem testéhez simul,
szívem szívéhez idomul,
hangom hangját követi,
s az idő hulló homokjában,
az érzelmek vad kavalkádjában,
biztos a tudat, hogy e két váll engem védelmez majd,
s karja inda módjára ölel körül,
megszűnik a gond és minden zavar,
s szívem csak dobban és dobban,
lassan mikor lélegzetem kihagy s a szívem újra tova szalad...