Radnai István:
BOSZORKÁNYKONYHA
vaddá leszek nem rejtőzöm bozótba
csak testem egy becses része
lehet a szerelem-porond bohóca
nem rizspor rejti nem apadt fészek
s nem számít a születési dátum
fenékig gyönyörrel túlcsordul a csésze
bár nem fogan már benne fátum
sikolyra és bicsaklásra kész-e
megtudod ha zöldfülűt nem ölelsz
érett s felásott ágyásában lelsz
helyet elszórt magodnak s kövér
dús melegtalpú ültető gödörben
a tetőfokán a kéjtől meggyötörve
sűrű levében fő meg a gyökér