Mindig tiéd volt (adaptáció)
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Február 23 2011 18:42:47
MM
Mindig tiéd volt, mit neked adhattam,
S hiába is gyűlölnéd szeretetem...
- Mert méretlen érzéseim, akaratlan
Szánt kincseit, mit csak, ... - csakis neked
Teljes hír
CCCLXXXI. szonett
Mindig tiéd volt, mit neked adhattam,
S hiába is gyűlölnéd szeretetem...
- Mert méretlen érzéseim, akaratlan
Szánt kincseit, mit csak, ... - csakis neked
(...Még, ha talán tévedtem is - óh igen -)
Talán vak-tévedés okozta sebét,
Mi bíbor-pecsétként égette, s hite
Mivoltja akarta, mely, már, csakis tiéd!
Mert, ha üdeség bája jövőm lendülete;
- Míg szemem, szívem és álmaim is
Irgalmad kér éjekben esdekelve;
Mint csaló, a bitang, - a "sehonnai"!
Hát, kérj oly dolgot..., (múltunkon merengve)
Mert, 'tán újra egy jövőt látnak álmaink!
Louis De La Cruise
20110218
Minden jog fenntartva
... hmmm, mint szabad gondolat áramlásai!
(amely csakis az enyém!)
Csak egy ˝adaptáció˝ Sir Thomas Wyatt (1503-1542)
˝Farewell love and all thy laws forever˝ szonettje nyomán...
Farewell love and all thy laws forever
Farewell, love, and all thy laws forever,
Thy baited hooks shall tangle me no more.
Senec and Plato call me from thy lore
To perfect wealth, my wit for to endeavor.
In blind error when I did persever,
Thy sharp repulse that pricketh aye so sore
Taught me in trifles that I set no store,
But scape forth, since liberty is lever.
Therefore, farewell, go trouble younger hearts,
And in me claim no more authority;
With idle youth go use thy property,
And thereon spend thy many brittle darts.
For hitherto though I have lost my time,
Me list no longer rotten boughs to climb.
... vagy
talán William Shakespeare CXLII. szonettje inspirált?
CXLII.
Love is my sin and thy dear virtue hate,
Hate of my sin, grounded on sinful loving:
O, but with mine compare thou thine own state,
And thou shalt find it merits not reproving;
Or, if it do, not from those lips of thine,
That have profaned their scarlet ornaments
And seal˝d false bonds of love as oft as mine,
Robb˝d others˝ beds˝ revenues of their rents.
Be it lawful I love thee, as thou lovest those
Whom thine eyes woo as mine importune thee:
Root pity in thy heart, that when it grows
Thy pity may deserve to pitied be.
If thou dost seek to have what thou dost hide,
By self-example mayst thou be denied!
- már nem is tudom, hisz oly hasonló a mondanivalójuk.