Ahogy fut,rohan...
Ahogy fut,rohan az idő,
Sokat gondolkodom,nem késő?
Végig gondolni életem,
Mi az mit nagyon szerettem!
Szeretettel,mire emlékezzem?
Van egy régi kérdés,kérdezni,nem mertem,
De a választ,mindig nagyon kerestem!
Nagy volt a tél,abban az időben,
Mikor a világra jönni készülődtem!
A nagy hó,betakarta a földet,
Mikor Drága Anyám,vajúdni kezdett!
Reggeltől estig sokat szenvedett,
Sírt,jajgatott,könny áztatta szemét,
Mikor éjfél felé,magához ölelte gyermekét!
Hogyan jöttem,sokszor elmesélték nekem,
De azt ,sajnos nem tudtam meg sosem,
Vajon,vártak-e,örültek-e,hogy megszülettem,
Vagy csak egy boldog pillanat gyermeke lettem?
Gyönyörű tavasz volt,ragyogott a Világ,
Amikor a két szerelmes,egymásra talált!
Szerelmük,életük végéig tartott,
Nekem,gyermeküknek,példát mutatott!
Emlékezem Rájuk nagy-nagy szeretettel,
Köszönöm,hogy csodás életet élhettem !
2011.február.25.