Visszatérek a jövőbe,
távolodom egyre tőle,.
Földi létre nem emlékszem,
más tér volt ott, más időben.
Régóta a Marson élek,
ha ez - egyáltalán - élet!?
Nincs szükségem oxigénre,táplálékra, pihenésre,
nem anyagból van a testem,
lelkem egyáltalán nincsen,.
csak egy sokat tudó szellem.
Különféle sugarakkal
érintkezünk más bolygókkal.
Más alakban - eltorzultan,
.még a fénynél is gyorsabban.
Nincs itt sem tér, nincs itt idő,
de ha van is, nem mérhető!
Megfoghatatlan mindenség,
pusztító a végtelenség..
Szellemünknek a fejlődés
lehetetlen, képtelenség.
Menekülünk újra, újra,...
Előre megyünk a múltba,
Egy Föld nevű ősbolygóra,
ha még nem esett fekete lyukba.
Hús-vér szörnyeteggé leszünk,
talán EMBER lesz a nevünk.
Én váltottam menetjegyet,
atomrakétával megyek