Háziáldás!
Írta: Eta-Etusom Dátum: Március 02 2011 06:38:03
MM
Az én cicám már bizony öregecske,
már tíz tavasznál is többet számlál ,
játszani már ritkán van kedve,
Tarsolyában egy két kedves trükkje s dorombolása hálás,
Teljes hír
Az én cicám már bizony öregecske,
már tíz tavasznál is többet számlál ,
játszani már ritkán van kedve,
Tarsolyában egy két kedves trükkje s dorombolása hálás,
Hadakoztam kézzel lábbal,
Nem kell macska a lakásban.
A kis gazdák felnőttek szét széledtek,
De itt van Ő,mindig a nyomomba s hátam megett.
A Micus egy jellem hívásra hozzám üget ha integetek,
Elvettük a kedvét a szeremtől, s egész álló nap eszeget.
De néha ha az ablak alatt felzeng a kandúrok kara,
Valami rémlik még,Bajsza reszket és csapkod a farka.
Volt idő mikor senki sem látta hüppögve sírtam,most szégyenlem!
De akkor egy szőrgomolyag odavágta tömzsi valóját a térdemre,
Duruzsolt a cicanóta.dagasztotta combom a két mellső tappancs,
Szelíden arcon nyalt, csak már elhallgassak.
Tudja mikor merre fordulok az utcán,
Világít a tarka feje a kiszemelt vártán.
Balkon szeglet vagy konyha ablak Ő ott van
Ha a folyosón léptem csosszan koppan
Miákolva üdvözöl haptákba ül már az ajtóban
Néha elmerülten fürkészi a parkolót,
S jelzi az ismerőshöz tartozót,
Küszöbre strázsál,gondolom ösztöne hajtja.
S találgathatom ,melyik kedvence jött haza.
A fiam kanyarodott, csikorgás, csupa feszültség és várakozás,
aztán a féktelen gyömöszölés,játékosság.
Ha lányom fékez, csupa sürgető készülődés,
Ajtó tárul,rástartol ,nincs más csak az ölelő karokba fészkelődés.
Szürkületi zóna közeledik az este,
Üldögélünk a fotelben meghitten, ketten.
Hízelegve közelembe oson, praclija ütögeti kézfejem,
Tudom tennivalóm, vacsora kell, hát gyere szentem!