Radnai István:
PARAFRÁZISOK ÉJJELÉN
"s kedvesebb tőled a szánalom,
mint mástól a józan ész."
Percy Bysshe Shelley: A lepke vágya
szánd meg a lángot mely elemészt
a kopár fényű csillagot nem kedvelem
ha elaggott kanócát táplálod velem
beléesem mert testem oly nehéz
a remény hogy véget ér a sercegés
a kétségemmel árván hencegem
ablakon túl pára eső és sár nekem
szoba-melegben kell az ártó fény
kapu ásít s kitámasztott ablak
csak néhány szárnycsapás volt
amit az életből meghagytak
kikászálódtam épp a bábból
kikelhettem volna így bárhol
mint akit a légycsapók lecsaptak