Csalódtam
Írta: Szabiolcs Dátum: Március 03 2011 17:36:19
N
Csalódtam, s a képek szilánkjai
Hirtelen fúródnak bús szívembe
Elképzelt erdőm gyönyörű fái
Szakadnak a kétely tengerébe
Teljes hír
![]()
Csalódtam
Csalódtam, s a képek szilánkjai
Hirtelen fúródnak bús szívembe
Elképzelt erdőm gyönyörű fái
Szakadnak a kétely tengerébe
Tisztelet és jó hiszem tornyai
Dübörögve dőlnek össze bennem
A megvilágosodás szárnyai
Kételyek felé lehelnek engem.
Itthagyom ezt a romlott világot
Itthagyom a fekélyes helyeket.
Itthagyom az összedőlt ábrándot
És még ma hajnalban útra kelek.
Undortól remegve menekülök
Keskeny utak kanyarait járom
Majd két jóbarát mellé szegődöm
Fényes lelkű társaságra vágyom.
Az egyik a dicső Megbocsátás
Fenséges, de mégis alázatos.
Másik a Mértéktartó, kis hárfás
Isten, hideg lelke káprázatos.
Átsegítenek ezen a harcon
Mely szívemet belülről mardossa
Kőszikla az a lelki nyugalom
Mely kétely szikráit porrá zúzza.
Aztán visszatérek a mocsokba
Ahol a sártenger majd beborít.
De tűrni fogom, majd dacolva
A léleknek átkos játékait.
Bozsányi Szabolcs 2011. 03.02.